Az élet fiúkkal

Egyik utolsó, nem éppen optimista bejegyzésemet követően néhány barátomtól kaptam pár olyan visszajelzést, ami komolyan elgondolkodtatott. A szokásos aggódó, felrázni próbáló baráti megnyilvánulásokon túl egyikük olyan megjegyzést tett, amit ott és abban a pillanatban még…

Múlt héten anyukám nálunk töltött pár napot. Megdöbbenéssel tapasztaltam, mennyi veszély leselkedik nap, mint nap gyanútlan gyermekeimre. Még csak ki sem kell tennünk a lábunkat a lakásból… -         Lányom, Te megengeded, hogy…

Lehet, hogy furán hangzik, de most már el tudom képzelni, hogy az ember egy bizonyos kor után tényleg úgy érzi, elég volt. Úgy érzi, eleget élt, és már szeretne meghalni. Talán akkor, amikor már se céljai nincsenek igazán, sem a remélt jövőbeni változás, sem az újrakezdés…

Egyéves lesz még csak, de az öntudata már erősen kibontakozóban. Az akaratát mindenen átgázolva próbálja érvényesíteni, és ha valami nem úgy történik, ahogy elképzelte, levágja a hiszti nagyjelenetet. Az én drága kicsi babám, aki egy évvel ezelőtt még a pocakomban…

Mégse költözünk. Mégse adjuk el a lakást, és költözünk, ki tudja hová. Nem kell a heteket, a napokat számolni, hogy meddig maradhatunk még a lakásunkban, és nem kell azon görcsölni, vajon hogy fogjuk a rengeteg cuccunkat összecsomagolni és elszállítani. Nem megyünk sehová.…