Már Barnus születése után szembesültem azzal a lehangoló ténnyel, hogy fiúruhák terén meglehetősen gyér a választék. Lánycuccokból Dunát lehet rekeszteni, hegyekben állnak a kisszoknyák, fodros rucik, rózsaszín bodyk, míg a fiúk elégedjenek meg pár darab kék inggel, farmernadrággal és az inghez színében és fazonjában kiválóan passzoló 62-es méretű mellénykével.
Aztán ahogy teltek az évek, a helyzet nemhogy jobb, hanem egyenesen katasztrofális lett. Továbbra is a megszokott felhozatal, ing, mellény, farmer, illetve teljességgel használhatatlan egyéb nadrágok, amelyek túl kemények, és amelyeknek túl bő a dereka, elméretezett kantáros gatyák. Még szerencse, hogy örököltünk, kaptunk innen-onnan jó pár darabot.
Na de kérdem én, mit tegyen az, aki nem divatmajomnak és trendi reklámgyereknek szeretné felöltöztetni a hároméves, mindenre felmászó, örökmozgó, magát leevő gyerekét? Aki nem feltétlenül Next és Gap ingekben szeretne feszíteni a játszótéren? Ez utóbbi nagyjából a turkálók kínálata, hiszen eszembe sem jutna ennek a korosztálynak márkás, drága cuccot venni újonnan. De a turikban is rendszeresen lukra futok. Amint elrebegem, hogy 104-110-es méretben keresek kisfiú ruhát, a teli ládák mellől rögtön előkerül két szinte üresen tátongó rekesz, melyekben egy-egy fehér ing, esetleg halálfejes póló árválkodik.
Aztán a minap kaptam az egyik üzletlánctól hírlevelet, ahol gyerekruhákat is árulnak, hogy nyári kiárusítás van náluk. Hurrá, gondoltam, végre itt az alkalom, hogy Barnusnak találjak pár praktikus ujjatlan pólót, mert már vér ciki, hogy 86-92-es ujjatlanokban feszít, amelyek alig érnek le a derekáig. Fogtam Benedeket, és doki után elgurultunk a legközelebbi üzletükbe. A látvány elég nyomasztó volt. Némi választék őszi-téli cuccokból, a leárazott nyári göncök nagyjából 134-es mérettől voltak elérhetőek. Hupilila és hófehér színben találtam egy-egy méretben megfelelő pólót. Némi hezitálást követően beneveztem a hófehérre, legalább az elején van egy jó nagy minta, talán azon nem fog annyira feltűnni a csokifagyi okozta folt. A hupililát – bármennyire is megerőltettem magam - egyszerűen nem tudtam elképzelni Barnuson.
A másik, ami kiakaszt, az árak. Röhejes, hogy egy fél méter anyagból készülő kis pólóért elkérnek majdnem ezer forintot – és ez még az olcsó kategória! Múltkor a családi diszkont néven futó kínai áruházban ezerötszáz-kétezer forintért mérték az ismeretlen eredetű, esetleg mérgező festékanyagot tartalmazó, félig műszálas felsőket. Persze sikítva menekültem.
Végső kétségbeesésemben elkezdtem körbekérdezni az ismerős fiús anyukákat, hogy ugyan árulják már el, hol szerzik be 2-5 éves korú, örökmozgó, ruha-gyilkos csemetéiknek a cuccokat? Érdemi választ sajnos nem kaptam, ők is ugyanezzel a problémával küzdenek. Néha sikerül lőni egy-két használható darabot, de egyetlen tuti beszerzési forrást sem tudtak megnevezni.
Hát most itt is felteszem a kérdést! Hová menjek, ha 104-110-es méretben szeretnék praktikus, használható, megfizethető fiúruhákat venni? Olyan kommersz dolgokra gondolok, mint tréningnadrág, ujjatlan és ujjas póló, rövidnadrág, pizsama, atléta, amit egy bölcsődés-óvodás gyerek pillanatok alatt leamortizál. Nagyon várom a tuti tippeket!
